Interjú.
A KTE Labdarúgó Akadémia újabb szezont indít el, hiszen hétvégén elkezdődnek a korosztályos bajnokságok is. A rajt apropóján Szabó Tibor szakmai igazgatóval tekintettük át a klub előtt álló feladatokat, hiszen nyártól egy teljesen új rendszerben zajlik majd az utánpótlás versenyeztetése.
Mielőtt rátérnénk az új szezonra, kicsit tekintsünk vissza az előzőre. Hogyan foglalnád össze?
Nagyon nehéz éven vagyunk túl minden szempontból. A koronavírus miatt mérkőzéseket kellett elhalasztanunk, kevesebben voltunk, sokszor a heti munka és a mérkőzések lejátszása is akadozott. Összességében úgy gondolom, hogy jó döntéseket hoztunk, az alapvető célokat minden csapat teljesítette ebben a nehéz helyzetben is, ez mindenképpen sikernek tekinthető.
Az elmúlt év már a felkészülés jegyében is telt, hiszen köztudott volt, hogy nyártól az MLSZ egy új utánpótlás struktúrát vezet be, mely gyakorlatilag egy piramis elv szerint épül fel. Mit kell erről tudni, mit jelent ez?
Az MLSZ alapvetően négy területre helyezte a hangsúlyt, az amatőr labdarúgás elkülönítésére, a kiválasztásra, a képzésre és a felfelé áramoltatásra, ami a felnőtt futballba integrálást jelenti. Egy piramist alakítottak ki, aminek a csúcsát jelenleg 10 állami top akadémia jelenti (A-szint), alattuk helyezkednek el a Tehetségközpontok (B-szint), melyből 29 van az országban, közéjük tartozunk mi is. Utána következik 93 Körzetközpont (C-szint), az összes többi egyesület tartozik Grassroots sportszervezetek közé (D-szint). Megyénkben a KLC, a LUA Baja, a Kiskőrös és a Szilády RFC képviseli a C-szintet.
Feladatokban ez hogyan nyilvánul meg?
A Grassroots egyesületek feladata a toborzás, a labdarúgás megszerettetése a játékosokkal, hogy minél szélesebb alap legyen adott a kiválasztáshoz. A C-szintű klubok egyik feladata a kiválasztás a Bozsik-programokon túl, hogy megtalálják azokat a játékosokat, akiket utána a B-szintre irányítanak. Nekünk kell ezt követően olyan képzést adnunk a gyerekeknek, hogy minél többen tovább tudjanak lépni az A-szintre, amihez a lehetőséget biztosítanunk kell. Az A-szintű akadémiák célja egyértelműen az, hogy a felnőtt futballba juttassák el már a gyerekeket. A KTE egyetért az MLSZ törekvéseivel, magunk részéről mindent megteszünk azért, hogy saját feladatinkat a lehető legjobban lássuk el.
Mit jelent ez a képzés szempontjából, milyen életkorban jönnek a fő váltások a szintek között?
A megyében egy B-szintű egyesület van, mi vagyunk úgymond a piramis tetején. Az alattunk lévő egyesületekkel egy szakmai támogatásra is épülő kapcsolatot kell kialakítani, ami a nyár folyamán már meg is kezdődött, több értekezletet is szerveztünk a megyei klubokkal. Törekszünk arra, hogy egy egységes gondolkodás alapján történjen a játékosok képzése. 6-10 éves kor között kellene igazából megtörténnie a kiválasztásnak, tehát mi azt szeretnénk, ha 10 éves korukban már itt lennének a játékosok, utána az iskolaváltásnál, U15-U14-es korosztályban léphetnének tovább a kiemelt akadémiák felé. Ez a megyében persze nem minden esetben egyszerű, de abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Kecskeméten és környékén nagyon sok gyerek focizik, így bízom benne, hogyha ez a kiválasztás jól sikerül, akkor nagyon sok ügyes gyerekkel tudunk majd foglalkozni. Bajáról természetesen nagyon nehéz elhozni 10 évesen egy játékost, de Kiskunhalasról és Kiskőrösről például már vannak játékosaink ezekben a korosztályokban, itt kisbuszokkal és szülői segítséggel oldjuk meg az utaztatást.
Átalakultak a bajnokságok is, változott a versenyeztetés. Hogyan?
A versenyeztetést az MLSZ ehhez a rendszerhez próbálta igazítani, hogy a bajnokságok is úgy épüljenek fel, hogy egyre inkább szűküljenek, a végén tényleg csak a legjobbak találkozzanak egymással. U7-U8 korosztályban Bozsik Fesztiválok lesznek, itt a négy szint együtt versenyezhet, nincsenek még szétválasztva. U9-U11-ig már elkülönül, a kiemelt akadémiák és a Tehetségközpontok játszanak már csak együtt, külön a Körzetközpontoktól és a Grassroots egyesületektől, négy régiós csoportban. U12-U13-ban ugyanez az elv érvényesül bajnoki rendszerben. U14-től van egy kis változás, itt a kiemelt akadémiák indulnak külön bajnokságban, míg a Tehetségközpontok keleti és nyugati felosztásban. Az U15-től felfelé megegyezik a lebonyolítás 12 csapat a kiemelt, 12 csapat az alap csoportban indul, alattuk a regionális bajnokságok vannak. Szerintünk ez a lebonyolítás jó, mindenki megtalálja benne a maga erősségét.
Eredményességben jelöltetek-e meg célokat az új rendszert ismerve?
Az MLSZ törekvései és céljai, a szintek feladatai egyértelműek, ennek kell megfelelnünk. Meghatározták azt is, hogy B-szinten U7-U11-ig főállású edzőket kell alkalmazni, ami meg is történt nálunk. Új szakemberek érkeztek, emberileg és szakmailag is jól erősítettük meg a stábot. Minőségi képzést, megfelelő versenyeztetést akarunk adni a gyerekeknek. U7-U11-ig minden edzésen két edző dolgozik a gyerekekkel, ami nagyon fontos ebben a korban, és természetesen a képzésen lesz a hangsúly is, nem az eredményeken. U12-U13-ban már bajnoki rendszer van, szeretnénk természetesen jól szerepelni, de a fejlődés itt is a fő szempont. U14-től vannak minimális elvárásaink a csapatok felé, bízom benne, hogy mindenki eléri ezeket.
Mekkora mozgás volt az utánpótlásban?
Az átigazolási időszakban eddig is úgy dolgoztunk, hogy a régió tehetségeit próbáltuk felkutatni. Ez most sem változott, közel 50 játékos érkezik, hogy megmutassa mire képes. Ezúton is köszönjük minden egyesület munkáját, hogy ilyen ügyesek ezek a srácok, szeretnénk ehhez mi is hozzátenni. Egy játékos karrier nem egy egyesület munkája, mindenki hozzáteszi a magáét, de a legtöbbet a játékosnak kell. 11 játékos távozott top akadémiára, NBIII-as felnőtt csapatba, vagy olyan egyesületbe, ahol van NBII-es felnőtt csapat. Ezt a célt is folyamatosan teljesítjük gyakorlatilag, az elmúlt három évben 33 játékos igazolt tőlünk top akadémiához, ami egy jó szám. Én úgy gondolom, hogy ezeknek a játékosoknak is megvan az esélye arra, hogy később akár nálunk kapcsolódjanak be a felnőtt labdarúgásba.
Ha már szóba hoztad a karrier ívet, hova juthat el egy fiatal futballista a KTE-ből?
Gyakorlatilag bárhova, szinte minden játékos megtalálhatja a maga karrier útját. Aki itt játszik nálunk, lehet utánpótlás válogatott, eligazolhat top akadémiára. Van egy együttműködésünk a Ferencvárossal, aminek révén oda is, onnan el lehet jutni az NBI-be, a magyar válogatottba, de akár a Bajnokok Ligájába is, ha az utóbbi évek példáit nézem. Aki kiöregedik az utánpótlásból, elkezdheti felépíteni magát NBIII-ban, de itt van most már egy NBII-es klub is azoknak, akik előbb beérnek. Minden út ott van a játékosok előtt ahhoz, hogy megtalálják a helyüket a felnőtt futballban. Emellett Kecskeméten stabil NBI-es futsal klub működik, illetve olyan iskolákkal állunk kapcsolatban, mint a Bolyai János Gimnázium, vagy a Szentgyörgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskola, ahol sporttal kapcsolatos végzettséget is szerezhetnek a gyerekek. Mindig törekedtünk arra, hogy korábbi játékosokkal bővítsük a stábot, nagyon örömünkre ezen a nyáron is visszatért egyikük hozzánk masszőrnek. Ez is egy karrier ív, hogy valaki jó szakember lesz, szeretnénk az ő helyüket is megtalálni a magyar labdarúgásban.
Nyáron NBII-es lett a felnőtt csapat, mit jelent ez az utánpótlás szemszögéből?
Örülünk annak, hogy jelenleg is van kettő U19-es korú, 2003-as születésű játékosunk a felnőtt keretben Hatvani Dani és Bodor Zoli személyében. Sajnálatos dolog Zoli sérülése, nagyon rosszkor jött, mert olyan formában volt, hogy minden esélye megvolt bemutatkozni az NBII-ben. Ettől függetlenül Diósgyőrben például négy korábbi akadémista játszott kezdőként, és célunk is, hogy lehetőség szerint minél többi helyi nevelés mutatkozzon be, futballozzon folyamatosan. A felnőtt csapat nagyon jól szerepel idén, az elmúlt négy évben gyakorlatilag folyamatosan fejlődött, ezzel párhuzamosan húzta magával az akadémiát is. Büszke vagyok rá, hogy ennek én is részese tudtam lenni. A jövőben is azért fogunk dolgozni, hogy felnőtt és utánpótlás szinten is fejlődjünk, illetve az MLSZ által meghatározott feladatokat megvalósítsuk.
Szerző: KTE/kteakademia.hu
